Címlap

Beszámoló a Nemzeti Tehetség Program támogatásával megvalósult XXVII. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozóról

0 csatolmány
(Pályázati szerződésünk értelmében kötelesek vagyunk honlapunkon közzétenni egy év időtartamra egy szakmai beszámolót. Az alábbiak a beszámoló szöveges részei. Fotók az MDPT és a WSO Facebook oldalain találhatók. A pályázat tárgyához kapcsolódó egyéb tájékoztatók olvashatók a www.wso.hu oldalon is.)
 
1. Egyesületünk huszonhetedik alkalommal rendezte meg a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozót. A magyar gyermekszínjátszók egyetlen, az ország egészét érintő rendezvénysorozata felmenő rendszerű volt: megyei és regionális találkozókból épült fel. Ezek sorozatát zárta a debreceni országos fesztivál. A programsorozat az első szinten 22 helyszínt és 22 fesztiválnapot, míg regionális szinten 6 helyszínen 6 fesztiválnapot jelentett. Az országos 3 napos volt.

 
2. A megyei és regionális bemutatókat lebonyolító intézményekkel, szervezetekkel 2017 augusztusában és szeptemberében több körben, mondhatni folyamatosan egyeztettünk, segítve ezzel a rendezvények vállalását, későbbi létrehozását, a feltételek megteremtését, gyakran a helyi szervezők pályázati munkáját is. Ezzel el tudtuk érni, hogy valóban országos legyen a rendezvénysorozat. Közben a rendezvénysorozat harmadik lépcsőjének előkészítése is folyamatban volt. A huszonhetedik Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó és Fesztivál meghirdetésére 2018 januárjában került sor. A versenykiírást országos terítésben jelentettük meg. A csoportok január-február hónapban jelentkezhettek. A határidő március 1. volt. Március hónapban a helyszínek, időpontok változásainak és a zsűri beosztásának egyeztetése jelentett feladatot. A megyei bemutatókra március 23-április 27. között került sor. Az arany minősítésű csoportok automatikusan kerültek a regionális bemutatókra (május 4-13. között), ahol a résztvevői kör néhány esetben kiegészült a megyei zsűrik ezüst minősítésű csoportokra vonatkozó javaslataival. Az országos fesztiválra meghívottak köre május 14-én alakult ki: a szokásos módon sok bizonytalansággal járó előkészítő munka után az országos tényleges szervezése ekkor vált konkréttá. A harmadik fordulón, a fesztiválon 25 hazai és 6 határon túli magyar csoport vett részt Debrecenben június 8-9-10-én: tartalmi és szervezési vonatkozásban is magas szintű, sikeres rendezvényen.
 
3. Az előző évhez képest egyes megyékben sikerült stabilizálni az eddig is magas résztvevői számot, más megyékben újra a növekedés irányába indulhattunk el. Somogy megyében sikerült újra megrendezni a megyei találkozót, míg Békésben továbbra sem. Itt a jelentkezők átirányításával oldottuk meg a felmerülő szervezési kérdést. Országosan 208 csoport vett részt az idei eseménysorozaton, ami nagyon jó eredmény. A fentiekkel együtt bejáratott, üzembiztos szervezéssel bonyolítottuk le a felmenő rendszer első két fordulóját. A tapasztalatok alapján a csoportok munkájának minősége megfelel az előző éveknek: továbbra is jó színvonalú. Ebben biztosan szerepe van annak, hogy a WSO-n való részvétel ma rangnak számít: a kb. 10 évvel korábban még helyenként létező tendencia, miszerint kezdetleges alkalmi műsorokkal is érdemes elmenni az országos találkozóra, már rég megszűnt. A megyei, regionális, országos lépcsők a minőség egyre erősebb felmutatásáról szólnak.
 
4. A magyar gyermekszínjátszás országos rendezvénysorozata záró eseményének, az országos fesztiválnak immár nyolcadik alkalommal adott otthont Debrecen városa. Tegyük hozzá: kiváló otthont: biztosította a fesztivál számára jó használható színházi tereit, továbbá kiváló lehetőségeket a kiegészítő kulturális programokhoz. A fesztiválra (ami esetünkben a harmadik forduló, az országos döntő) a hazaiak mellett minden esetben meghívjuk az adott évben legjobb határon túli magyar gyermekszínjátszó csoportokat is: ebben az esztendőben 25 hazai mellett 6 határon túli csoport képviselte Szlovákia, Románia, Szerbia, Szlovénia magyar gyermekszínjátszóit. Az országos fesztivál e megközelítésben nemzeti és nemzetközi.
Ezen a nagy rendezvényen a produkciókat már nem minősítjük, nincs rangsor, nincsenek sorrendet (akaratlanul is) felállító díjak: vagyis nincs verseny. Ezzel együtt a szakmai beszélgetések vezetésére rangos, a saját szakterületükön országosan ismert színházi szakembereket kértünk fel (köztük helyieket is). 
A XXVII. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Fesztivál valóban színes, érdekes, jó hangulatú gyermekünnepéllyé, egyben színházünnepé válhatott: nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk a résztvevőktől (közben és utólag is).
Az első két fordulóban közreműködő kollégáink, a válogatók (zsűri) munkáját dicsérték többen (ez szokatlan!): nagyon erős és színes mezőny jött össze az országos döntőre (a fesztiválra). 
Egyre inkább a valóban a gyerekek életéről szóló történetek feldolgozása felé mozdul a magyar gyermekszínjátszás: több az epikus anyagból indító alkotás és több az életjáték. Ezzel szemben a szerkesztett játékok jelenleg visszaszorulóban vannak. Az nagy kérdés, hogy a tartalmi változásokhoz társul-e a nyelvi-formanyelvi változás is: ebben az évben úgy láttuk, hogy ez ügyben is jelentős lépéseket tett meg a magyar gyermekszínjátszás.
A csoportvezető-rendezők közötti generációváltás folyamatban lévő és mindenképpen említésre méltó és fontos tendencia.
 
5. Az országos döntő (a WSO esetében: fesztivál) gyakorlati jellegű. A fesztiválra az országos találkozósorozatra jelentkező – tetszőleges létszámú, a fentiekben az átlagot jelöltük – gyermekszínjátszó csoportok közül az adott évben példaértékűnek tartott előadások kapnak meghívást. A szervezők által felkínált színházi helyszínekből választva kamarateremben vagy nagyobb színházi térben mutatják be az egyes csoportok a meghívott előadásukat a fesztivál résztvevőinek és a szakmai közönségnek. A közönségtől érkező közvetlen reakciók mellett a bemutatókat követően szakmai beszélgetések formájában találkozhatnak a csoportvezetők és rajtuk keresztül a csoporttagjaik a szakmai zsűri és a diákzsűri visszajelzéseivel.
(A fentiek mellett a csoportok a saját bemutatásukat szolgáló rövid videofilmeket készítenek és hoznak a fesztiválra, továbbá otthoni munkával készülnek fel adott témákból flashmobokra. Mindezek mellett számos érdekes szakmai kiegészítő programon vehetnek részt.)
 
6. Ezen a nagy rendezvényen a produkciókat már nem minősítjük, nincs rangsor, nincsenek sorrendet (akaratlanul is) felállító díjak: az ide bejutó csoportok mindegyike két előző körben már kiemelkedőnek bizonyult, az adott évben az ország legjobb, legérdekesebb előadásait létrehozók közé tartozik. 
Itt minden csoport jutalmat kap. Ennek "nagysága" vagy "értéke" nem a csoportok előadásaitól, hanem a szervezők lehetőségeitől függ, ebben az évben főként könyvet, folyóiratot jelentett.
 
7. A gyermekszínjátszás az egyik legkreatívabb tevékenység, amely a gyermek személyiségét komplexen fejleszti, közösséget teremt, és a tevékenység során megtapasztaltatja a közös alkotómunka örömét.
A gyermekszínjátszó csoportok közösségi léte, együttes tevékenysége a szociális fejlődést, a személyiség érését, a társadalomban betöltött szerep elsajátításának kreatív formáit teszi lehetővé. A gyermekszínjátszás céljai közé tartozik olyan kulturált, ismeretekkel bíró, kreatív, rugalmas, empatikus, érvényes és értékes megnyilvánulásokra képes gyermekek nevelése, akik a gyermekszínjátszás adta élmények segítségével kiteljesedhetnek, az értékközpontú, erőszakmentes és toleráns társadalom létrehozásában vállalhatnak fontos szerepet.
A tehetséggondozó tevékenység döntő része a csoportok munkafolyamatában jelenik meg, és ott is marad. A gyermekszínjátszás folyamatorientált, és nem előadáscentrikus. A felmenő rendszerű országos találkozó egyrészt a csoportokon belüli folyamatok elindításához nyújt ösztönzést (kihívást jelenthet), másrészt a folyamat egyes fázisképeinek felmutatásához nyújt kiváló, mással nem pótolható lehetőséget. Mindkét funkciót rendkívül fontosnak véljük: természetesen tudva azt, hogy a lényeg a fázisképek mögötti folyamatban rejlik.
A tehetséggondozó hatás, annak eredményei az évek sorában szemmel láthatóak, külön mérési procedúrák nélkül is.
Példaként sok csoportot említhetnénk, melyek rendre részesei az országos találkozónak, és időben-fázisképekben is jól látható a fejlődésük, például az, hogy miként jutnak el egyszerűbb szerkezetű és mondandójú előadásoktól indulva erős hatású színpadi feldolgozásokig. 
Ez a fajta folyamat a hatásait nem csak a résztvevő gyerekeknél hozza és jeleníti meg érzékletesen, hanem csoportvezető-rendezőiknél is megfigyelhető: az évek során jól látható a változás, a fejlődés (ami természetesen nem lineáris, de látható).
 
8. Ami rendkívül örvendetes módosulás (és kivételes lehetőség!) volt, az az, hogy sikerült a két napra tervezett országos döntőt háromnaposra bővíteni, miközben nem kellett a résztvevői létszámot csökkenteni (sőt, emelhettük azt). Ettől a szakmai rész nem került át a harmadik napra, csak időben sokkal könnyebben megélhető, és a kulturális, kiegészítő programokban pedig jóval gazdagabb lett a rendezvény. 
A szervezői gyakorlat rendre sok improvizatív helyzetmegoldást kíván, de ezen kívül másban nem volt más, jelentős változás.
 
9. A támogatók számában volt jelentős változás: az előző évben több kisebb mértékű és főként később realizálódó szolgáltatás formájában kértünk támogatást: gyerekeknek játszó színházaktól kaptunk a csoportok számára ajándékként részvételi lehetőséget a következő évad egyes előadásain. Mivel ezzel több esetben volt gyakorlati probléma, ezeket nem kértük ebben az évben. Nem volt egyéb lényeges módosulás.
  

 

SzerkesztőBeszámoló a Nemzeti Tehetség Program támogatásával megvalósult XXVII. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozóról
Ehhez a bejegyzéshez nincs csatolmány hozzáadva.