Címlap

Beszámoló a Nemzeti Tehetség Program támogatásával megvalósult XXVIII. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozóról

3 csatolmány
(Pályázati szerződésünk értelmében kötelesek vagyunk honlapunkon közzétenni egy év időtartamra egy szakmai beszámolót. Az alábbiak a beszámoló szöveges részei. Fotók az MDPT és a WSO Facebook oldalain találhatók. A pályázat tárgyához kapcsolódó egyéb tájékoztatók olvashatók a www.wso.hu oldalon is.)
1. Legfeljebb 5 mondatban foglalja össze a megvalósított pályázati programot! (maximum 500 karakter) Huszonnyolcadik alkalommal rendeztük meg a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozót (WSO). A rendezvénysorozat felmenő rendszerű: megyei és regionális találkozók sorozatát zárta a fesztivál. 2019-ben 205 hazai és 27 határon túli magyar csoport regisztrált. Mindez megyei és budapesti kerületi szinten összesen 23 helyszínt és fesztiválnapot, regionális szinten 6 hazai és egy határon túli helyszínt, 8 fesztiválnapot jelentett. A rendezvénysorozatot a háromnapos országos döntő zárta Szegeden

2. Időrendi sorrendben foglalja össze a támogatás segítségével megvalósult szakmai tevékenységeket! (maximum 1500 karakter) A régi partnereket meg kellett tartanunk, és egyes megyékben, régiókban újakat kellett találnunk. A megyei és regionális bemutatókat régtől lebonyolító intézményekkel, szervezetekkel és a potenciális partnerekkel 2018 augusztus-szeptember-október hónapjaiban több körben egyeztettünk, segítve ezzel a rendezvények vállalását, a feltételek megteremtését, gyakran a helyi szervezők pályázati munkáját is. Ezzel el tudtuk érni, hogy valóban országos legyen a WSO. Közben a rendezvénysorozat harmadik lépcsőjének előkészítése is folyamatban volt. A huszonnyolcadik WSO meghirdetésére 2019 februárjának elején került sor. A versenykiírást országos terítésben jelentettük meg. A csoportok február 28-ig jelentkezhettek. Március hónapban a helyszínek, időpontok változásainak és a zsűri beosztásának egyeztetése jelentett feladatot. A megyei bemutatókra március 29-április 29. között került sor. Az arany minősítésű csoportok automatikusan kerültek a regionális bemutatókra (május 3-11. között), ahol a résztvevői kör néhány esetben kiegészült a megyei zsűrik ezüst minősítésű csoportokra vonatkozó javaslataival. Az országos fesztiválra meghívottak köre május 12-én körvonalazódott: a szokásos módon sok bizonytalansággal járó előkészítő munka után az országos tényleges szervezése ekkor vált konkréttá. A harmadik fordulón, a fesztiválon 20 hazai és 4 határon túli magyar csoport vett részt Szegeden június 6-7-8-án: tartalmi és szervezési vonatkozásban is színvonalas, sikeres rendezvényen.
3. Összegezze a válogató versenyek legfontosabb eredményeit, szakmai tapasztalatait! (maximum 1000 karakter) Az előző évhez képest egyes megyékben sikerült stabilizálni az eddigi magas résztvevői számot, más megyékben kisebb hullámzások minden évben vannak. Somogy megyében sikerült újra, míg Békésben hosszú kihagyás után első alkalommal megrendezni a megyei találkozót. Így az országos találkozó valóban teljes lefedésűvé vált!!! 205 hazai és 27 határon túli magyar csoport regisztrált az idei eseménysorozaton, ami nagyon jó eredmény. A fentiekkel együtt bejáratott, üzembiztos szervezéssel bonyolítottuk le a felmenő rendszer első két fordulóját. A tapasztalatok alapján a csoportok munkájának minősége megfelel az előző éveknek: továbbra is jó színvonalú. Ebben biztosan szerepe van annak, hogy a WSO-n való részvétel ma egyre inkább rangnak számít: a kb. 10 évvel korábban még helyenként létező tendencia, miszerint kezdetleges alkalmi műsorokkal is érdemes elmenni az országos találkozóra, már rég megszűnt. A megyei, regionális, országos lépcsők a minőség egyre erősebb felmutatásáról szólnak.
4. Foglalja össze az országos döntő legfontosabb eredményeit, szakmai tapasztalatait! (maximum 2000 karakter) Az országos rendezvénysorozat záró eseményének második alkalommal adott otthont Szeged városa. Tegyük hozzá, kiváló otthont biztosított a fesztivál számára jól használható közösségi tereivel, elfogadható színvonalú, színházi célokra is alkalmassá tehető termeivel, és kiváló lehetőségeket nyújtott a kiegészítő kulturális programokhoz a meglévő kínálatával. Az országos fesztiválra a hazaiak mellett minden esetben meghívjuk az adott évben legjobb határon túli magyar gyermekszínjátszó csoportokat is: ebben az esztendőben 20 hazai mellett 4 határon túli csoport képviselte Szlovákia, Románia, Szerbia, Szlovénia magyar gyermekszínjátszóit.
Ezen a nagy rendezvényen a produkciókat már nem minősítjük, nincs rangsor, nincsenek sorrendet (akaratlanul is) felállító díjak: vagyis nincs verseny. Ezzel együtt a szakmai beszélgetések vezetésére rangos, a saját szakterületükön országosan ismert színházi szakembereket kértünk fel, és működtettünk egy kiváló diákzsűrit is.
A fesztivál programját több esztendőben is sikerült már érdekes, jó hangulatú gyermekünnepéllyé, egyben színházünnepé tenni. Az utóbbi években a szakmai jelentőség erősítésével is hangsúlyosan foglalkozunk, ezért kerültek be tanácskozás, szakmai tréning, bemutató foglalkozások is a programba. Ennek eredményeiről sok pozitív visszajelzést kaptunk a résztvevőktől közben és utólag is.
Az első két fordulóban közreműködő kollégáink, a válogatók (zsűri) munkáját dicséri, hogy ismét erős és színes mezőny jött össze az országos döntőre (a fesztiválra).
A fesztivált a műfaji sokszínűség jellemezte, ezzel együtt  állítható, hogy egyre inkább a valóban a gyerekek életéről szóló történetek feldolgozása felé mozdul a magyar gyermekszínjátszás: több az epikus anyagból indító alkotás és több az életjáték. Az nagy kérdés, hogy a tartalmi változásokhoz társul-e a nyelvi-formanyelvi változás is: ebben az évben, mint az előzőben is úgy láttuk, hogy ez ügyben is jelentős lépéseket tett meg a magyar gyermekszínjátszás.
5. (adatok)
6.
– az országos döntő feladatainak rövid ismertetése:
Az országos döntő (a WSO esetében: fesztivál) gyakorlati jellegű. A fesztiválra az országos találkozósorozatra jelentkező – tetszőleges létszámú, a fentiekben az átlagot jelöltük!! – gyermekszínjátszó csoportok közül az adott évben példaértékűnek tartott előadások kapnak meghívást. A szervezők által felkínált színházi helyszínekből választva kamarateremben vagy nagyobb színházi térben mutatják be az egyes csoportok a meghívott előadásukat a fesztivál résztvevőinek és a szakmai közönségnek. A közönségtől érkező közvetlen reakciók mellett a bemutatókat követően szakmai beszélgetések formájában találkozhatnak a csoportvezetők és rajtuk keresztül a csoporttagjaik a szakmai zsűri és a diákzsűri visszajelzéseivel.
(A fentiek mellett a csoportok a saját bemutatásukat szolgáló rövid videofilmeket készítenek és hoznak a fesztiválra. Mindezek mellett számos érdekes szakmai kiegészítő programon vehetnek részt: ebben az évben pl. gazdag tréningválasztékot nyújtottunk a gyereknek és vezetőiknek.)
– az országos döntő díjai (versenyző, versenyfelkészítő):
Az országos fesztiválon a produkciókat már nem minősítjük, nincs rangsor, nincsenek sorrendet (akaratlanul is) felállító díjak: az ide bejutó csoportok mindegyike két előző körben már kiemelkedőnek bizonyult, az adott évben az ország legjobb, legérdekesebb előadásait létrehozók közé tartozik. Minden csoport jutalmat kapott, aminek “értéke” nem a csoportok előadásaitól, hanem a szervezők lehetőségeitől függött -, ebben az évben főként könyvet, folyóiratot és csoportos színházjegyet jelentett.
7. Mutassa be, hogy a verseny, hogyan járult hozzá a versenyzők tehetséggondozásához! (maximum 2000 karakter)
A gyermekszínjátszás az egyik legkreatívabb tevékenység, amely a gyermek személyiségét komplexen fejleszti, közösséget teremt, és a tevékenység során megtapasztaltatja a közös alkotómunka örömét.
A gyermekszínjátszó csoportok közösségi léte, együttes tevékenysége a szociális fejlődést, a személyiség érését, a társadalomban betöltött szerep elsajátításának kreatív formáit teszi lehetővé. A gyermekszínjátszás céljai közé tartozik olyan kulturált, ismeretekkel bíró, kreatív, rugalmas, empatikus, érvényes és értékes megnyilvánulásokra képes gyermekek nevelése, akik a gyermekszínjátszás adta élmények segítségével kiteljesedhetnek, és az értékközpontú, erőszakmentes és toleráns társadalom létrehozásában vállalhatnak fontos szerepet.
A tehetséggondozó tevékenység döntő része a csoportok munkafolyamatában jelenik meg, és ott is marad. A gyermekszínjátszás folyamatorientált, és nem előadáscentrikus!! A felmenő rendszerű országos találkozó egyrészt a csoportokon belüli folyamatok elindításához nyújt ösztönzést (kihívást jelenthet minden évben, több lépcsőben is), másrészt a folyamat egyes fázisképeinek felmutatásához nyújt kiváló, mással nem helyettesíthető lehetőséget (mert visszajelzést is ad). Mindkét funkciót rendkívül fontosnak véljük: természetesen tudva azt, hogy a lényeg a fázisképek mögötti folyamatban rejlik.
A tehetséggondozó hatás, annak eredményei az évek sorában az egyes csoportoknál szemmel láthatóak, külön mérési procedúrák nélkül is. Példaként sok csoportot említhetnénk, melyek rendre részesei az országos találkozónak, és időben-fázisképekben is jól látható a fejlődésük, például az, hogy miként jutnak el egyszerűbb szerkezetű és tartalmú előadásoktól indulva erős hatású színpadi alkotásokig.
Ez a folyamat a hatásait természetesen nem csak a résztvevő gyerekeknél hozza és jeleníti meg érzékletesen, hanem gyakran a csoportvezető-rendezők szakmai fejlődésében is megfigyelhető (és ez sem elhanyagolható szempont).
8. Amennyiben a pályázat során megvalósított program a tervezetthez képest megváltozott, mutassa be az eltérést, és indokolja a módosítás okát! (maximum 1000 karakter)
Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a szegedi országos döntő szakmai programokkal indulhatott (pl. az aktuális helyzettel és közeljövőnkkel is foglalkozó tanácskozással). Az országos forduló szakmai jelentőségének, súlyának erősítése érdekében a fesztiválprogramnak a mindig is középpontban lévő előadások mellett fontos részét képezték a tréningek, bemutató foglalkozások, melyek egy része a csoportvezetőknek, más részük pedig a gyermekszínjátszóknak szólt. Azzal, hogy háromnapos lehetett a program, mindezek időben is belefértek, nem kellett emiatt lemondani hagyományos tevékenységekről, kiegészítő programpontokról, és így jóval gazdagabb lehetett a rendezvény. (Az előző években a harmadik napra a fesztiválzáráson, ajándékműsoron kívül más már nem került. Így viszont mind a három nap kihasználható volt.) A szakmai programok felnőtt nézőket is hoztak: ez egyértelműen azt eredményezi, hogy a látottak jóval több gyerek számára hasznosulnak majd, mint a résztvevők száma.
9. Amennyiben az indikátor táblázatban a tervezett/vállalt és a megvalósult adatok között eltérés van, indokolja a változás okát! (maximum 1000 karakter)
A tervezetben szereplő 450 főről 360 főre módosult a harmadik fordulóban résztvevő gyerekek száma. A tervezet szerinti érték becslés volt, mert sem a majdan bejutó csoportok műsoridejét, sem a létszámukat nem tudhatjuk előre (a szervezésnél ez a két peremfeltétel szab meg mindent, az anyagiak mellett). Ad abszurdum előfordulhat az is, hogy 20 kamaraelőadást juttatnak tovább az előzsűrizést végző kollégák, egyenként 10 fővel, és akkor a létszám megint csak jelentősen más lenne. További gondot jelentett, hogy az olyan kollégiumi szálláshelyek száma, ahová gyerekeket vihettünk, Szegeden erősen korlátozott volt (és még így is kaptunk – jogos – negatív észrevételeket a kollégiumi szálláshelyek minőségére).
Mint pályázatunkban jeleztük, reméltük, hogy a befogadó város, Szeged anyagi támogatást is nyújt a fesztiválhoz, más településekhez hasonlóan. Ez sajnálatos módon nem így történt, ezért egyesületünknek önerőből kellett sok mindent megoldania. Ez is korlátozta a lehetőségeinket.

Támogatóink:

 

SzerkesztőBeszámoló a Nemzeti Tehetség Program támogatásával megvalósult XXVIII. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozóról