November 5-től kezdve naponta újabb részleteket tettünk közzé a Magyar Drámapedagógiai Társasághoz beérkezett szakvéleményekből
1.
Összességében kijelenthető, hogy a Dráma és tánc kerettantervi javaslat 5. és 9. évfolyamos tananyaga céljaiban és követelményrendszerében túlméretezett, a hozzá kapcsolt órakeret szempontjából elégtelen, a megfogalmazott tartalom szempontjából zavaros és szakmaiatlan, a megjelölt célcsoportok számára életkori szempontból sok tekintetben nem megfelelő elemeket tartalmaz.
Úgy tűnik, a szerző, ill. a mögötte álló munkacsoport önmaga számára sem tisztázta tantárgy célját és funkcióját az átalakuló oktatásirányítási rendszerben. A tárgy önmeghatározásának és fejlődésének közel két évtizedes eredményeiből találomra átvett minden „jól hangzó” megfogalmazást, de a konkrét tananyag-összeállítás során mindezeket nem tudta egységes és reális szakmai tartalommal megtölteni.
Az embernek óhatatlanul a Deák Ferenc-i rosszul gombolt mellény jut eszébe, amit nem lehet átgombolni, hanem végig ki kellene gombolni, és újra gombolni, most már rendesen, minden gombot a neki megfelelő gomblyukba bújtatva.
2.
A Befogadó és értelmező tevékenység című fejezetben például 6 órában teljes színház- és drámatörténeti anyagot kell átadni.
1. Egyes színház- és drámatörténeti ismeretkörök drámajátékos tevékenységekkel történő megközelítése (pl. a francia klasszicista színház, a polgári dráma néhány alkotása, a XX. század egyes színházi irányzatai, kortárs művek és alkotók, színházi alkotók portréja).
2. Egyes irodalmi művekhez kapcsolódó dramatikus feldolgozások (pl. Shakespeare: Szentivánéji álom, Mikszáth Kálmán novellái, Arany János balladái, Örkény István Egyperces novellái, Beckett, Mrožek és Ionesco drámái).
3. Színház- és drámaelméleti ismeretek megalapozása (pl. a drámai műnem jellegzetességei, dramaturgiai alapfogalmak, a színházművészet összművészeti sajátosságai).
4. Drámajátékos ismeretek tudatosítása.
5. Színházi előadások elemző, értelmező, összehasonlító vizsgálata közös megbeszélés, egyéni munka vagy dramatikus tevékenységek során.
6. Dramatikus tevékenységek az élmények több szempontú befogadását elősegítve.
7. Egyszerűbb tánc- és mozgásszínházi műfajok felismerése.
Az itt megfogalmazottak vagy a teljes hozzá nem értést, vagy ami még rosszabb, tudatos ártó szándékot sugallnak. Hogy írható le pl. felelősséggel a 2. pont egy hatórás tematikus blokkban?! Hiszen csak az itt megfogalmazottak (tekintettel a 90 %-os kötelezettségre!) hat óránál jóval több időt igényelnek! („pl. Shakespeare: Szentivánéji álom, Mikszáth Kálmán novellái, Arany János balladái, Örkény István Egyperces novellái, Beckett, Mrožek és Ionesco drámái”) Arról nem is beszélve, hogy ennek így itt (9. Évfolyam!!) Mi az értelme, és hol a sokat emlegetett kapcsolódása pl. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz, ahol tudvalevőleg Arany 10-es, Mikszáth 11-es, Örkény és Beckett 12-es tananyag, Mrozek és Ionescu pedig – néhány kivételtől eltekintve – elő sem kerül.
Az idézett szövegrészben olyan általános érvényű, konkrét tartalom nélküli megfogalmazások olvashatók, amelyek csak egy dologra alkalmasak: a gyakorlati megvalósulásuk elmaradása teljesíthetetlenségük okán számon kérhető, az elmaradásért a pedagógus és az intézmény felelőssé tehető.
3.
A szabályozás szerint a gimnázium 9-10. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a dráma és tánc… Tegyük fel, hogy a Dráma mellett döntenek, akkor
– Egy évig heti egy órában egyáltalán nem szerezhetők meg azok az ismeretek, amelyek a később, a 11. évfolyamon „előzetes tudásként” elvárhatóak! / Ha valaki folytatni szeretné! /
– A 11-12. évfolyam követelményrendszere az emelt érettségi követelményeit tartalmazza, miközben a Dráma emelt érettségi megszűnt!
– Középszinten például nem követelmény „a keresztény liturgikus dráma…”, vagy „Ibsen…” Ez azért is ellentmondásos, mert erősen hangsúlyozzák, hogy az egyik cél, az érettségire való felkészülés
– A színház- és drámaelméleti illetve színház és drámatörténeti követelmények túlságosan „átbillentik” a tantárgyat az ELMÉLET síkjára, s ez ellenkezik a TEVÉKENYSÉG-központúság elveivel.
– Ha lenne emelt szintű érettségi, illetve megmaradt volna az egyetemi felvételi során a dráma tantárgy „beszámíthatósága”, akkor valóban szükség lenne az elmélet ilyen magas szintjére
– Így azt javaslom, hogy a középszintű érettségi elméleti tudásszintje legyen a követelmény, és nagyobb teret kapjon a „tevékenység” a fejlesztési területeken (erkölcsi nevelés, demokráciára nevelés, önismeret stb. ) meghatározott ismeretek, készségek és képességek fejlesztése céljából.
4.
Felső tagozatos kerettanterv: Egy olyan szöveget olvasok, mintha egy művészeti iskola kerettantervét olvasnám ráadásul nem ötödik- hatodik osztálynak, hanem feljebb. Én amióta van dráma a felső tagozatban, azóta tanítom. Pontosan tudom, hogy a felső tagozatos gyerekek nagy részének fogalma sincs arról, milyen az igazi munka a közösségben, ezt meg kellene tanítani nekik. Egy csomó jól hangzó frázist olvasok; környezettudatosság, médiatudatosság, testi, lelki egészség, szociális és állampogári kompetencia – a kiskamaszok saját magukra és az őket közvetlenül körülvevő közösségekre kíváncsiak. Hol van az önismeret, a társismeret? Ki fogja nekik és mikor megtanítani azt, hogy mire kell figyelniük, ha azt akarják, hogy szeresse őket a közösségük? Miért nem arról szól a dráma, hogy megtanuljunk játszani, és betartani a játékszabályokat.
Más megközelítésben. Ez egy kerettanterv. Ebből helyi tantervet, majd tanmenetet kell írni. Ki az a zseni, aki évi 36 órában megtanítja, megérteti, elmélyíti azt, amit a tanterv írója összeollózott a különböző művészetiskolás tantervekből, és nyakon öntött egy kis hazafias szósszal. Nem értek egyet a cél megfogalmazásával, nem értek egyet a hozzá választott tartalmakkal. Nem lehet kijavítani ezt a fogalmazványt, mert nem arról szól, amiről a tantárgynak szólnia kellene.
Más megközelítésben. Ez egy kerettanterv. Ebből helyi tantervet, majd tanmenetet kell írni. Ki az a zseni, aki évi 36 órában megtanítja, megérteti, elmélyíti azt, amit a tanterv írója összeollózott a különböző művészetiskolás tantervekből, és nyakon öntött egy kis hazafias szósszal. Nem értek egyet a cél megfogalmazásával, nem értek egyet a hozzá választott tartalmakkal. Nem lehet kijavítani ezt a fogalmazványt, mert nem arról szól, amiről a tantárgynak szólnia kellene.
5.
Alsó tagozatos kerettanterv: Hiányzik a képességfejlesztés, az ön- és társismeret. A nemzeti öntudat, a hazafias nevelés, a családi életre nevelés csak közvetve lehet a dráma feladata. Konkrétum: „állatmozgások utánzása az egész osztály által, valamint kiscsoportokban”. Jó lenne, ha a tanterv írója tudná, hogy az első osztályosok nem képesek még kiscsoportos munkára. Másrészt miért kell állatmozgást utánozni, ha az emberi jellemzőit még meg sem tanultuk.
Rövid versek elmondása kánonban(?!) Első osztályban!!! Ehhez kapcsolódási pont – életközösségek, testfelépítés, életmód…
Nagyon nehéz építő módon kritizálni olyat, amiről a gyakorló tanár már első olvasás után tudja, hogy ez csak egy rosszul összerakott elmélet, semmi köze a valóságos tantárgyhoz…
Egy olyan anyagot szeretnénk látni, melyben az fogalmazódik meg, hogy az adott csoport különböző játékokon keresztül mélyebben megismerhesse önmagát, megtanulja a toleranciát, megtanulja az önmegvalósítás olyan lehetőségeit, ahol nem kell a másikat eltiporni – egyszóval a normális együttélés szabályait. Heti egy órában nem művészeteket, hazafiságot kell tanulni, hanem önmagunkat…
Rövid versek elmondása kánonban(?!) Első osztályban!!! Ehhez kapcsolódási pont – életközösségek, testfelépítés, életmód…
Nagyon nehéz építő módon kritizálni olyat, amiről a gyakorló tanár már első olvasás után tudja, hogy ez csak egy rosszul összerakott elmélet, semmi köze a valóságos tantárgyhoz…
Egy olyan anyagot szeretnénk látni, melyben az fogalmazódik meg, hogy az adott csoport különböző játékokon keresztül mélyebben megismerhesse önmagát, megtanulja a toleranciát, megtanulja az önmegvalósítás olyan lehetőségeit, ahol nem kell a másikat eltiporni – egyszóval a normális együttélés szabályait. Heti egy órában nem művészeteket, hazafiságot kell tanulni, hanem önmagunkat…
6.
A gimnázium 9-10. évfolyamos anyagához mindenek előtt egy kérdés: mi lesz a Nat-2012 által a 11-12. évfolyamra megadott követelményekkel? Avagy mindent bele kellene zsúfolni a kerettanterv szerinti két évfolyamra, a 9-10.-re adott összesen 32 órába? Merő képtelenség!!! El kellene dönteni végre, hogy az ugyanazon oktatási kormányzat alatt létrehozott és elfogadott a Nemzeti Alaptanterv ír hülyeségeket vagy a kerettantervi javaslat szerzői. Ezek jelenleg köszönőviszonyban sincsenek egymással…
Az egészhez nemcsak óraszám, hanem folyamat, és annak időtartama is kell. Mert az nem megy, hogy ott, ahol még alapszintű szabályjátékos munkára van szükség, koncentrációs és lazító gyakorlatokra és társaikra (abból a 32-ből, ami jutott az egész középiskolának, abból, különböző címszavak alatt 13-at el is visz), ott kapásból ön- és társismereti játékokkal is dolgozzunk. Az sem, hogy ahol a technika alapjaival kell foglalkoznunk, ott ezzel együtt rögvest magas szintű színházi ismereteket kívánó feladatokkal is terheljük a diákjainkat.
A kerettantervben „elszabályjátékoztak” 13-at a négy évre adott 32-ből. Ezek után 6 órában megismerik a dráma és a színház formanyelvét, majd 7 órában a teljes színház- és drámatörténetet, a dráma- és színházelméletet is lenyomják. Azon kívül, hogy ezek mindegyike külön-külön és együtt is nonszensz, arra, hogy valami történjen drámán keresztül a diákokkal, arra maradt összesen 6 óra.
Mi van itt? Ezt kéne komolyan venni?
7.
Gimnázium 9-10. évf.
Alapvetően nem olyan rossz ez, nyilvánvalóan jóindulatú ember, de nem képzett drámapedagógus írta a szöveget. A tantárgy körvonalazása olyan zavaros, hogy talán önmaga, a szerző sem tudná, mit kezdjen egy ilyen ún. tánc és dráma tantárggyal. Ha esetleg az a cél, hogy minden pedagógust összezavarjunk, aki elolvassa ezt a tervet, akkor elértük a célunkat.
Látom a táblázatos kaptafát, amelynek nyomán rubrikák kitöltésével próbált valaki kereteket adni egy valódi, élettel teli tantárgynak (drámajáték!), csak hát a tantárgy kicsorgott a rubrika-kiskanálkákból.
Kérdés számomra az is, hogy mennyire lehet majd egy valódi, képzett drámapedagógus szabad annak eldöntésében, hogy mit kínál e keretek között drámajátékként a tanítványainak. Komplex drámafoglalkozást pl. lehet? Vagy szakértői játékot?! Mennyi a tervezhető órakeret, amiben tanítási drámával foglalkozhat?
Részletesen kidolgozott drámás tanmenetei, értékes és hatalmas publikációs bázisa van angol és magyar nyelven egyaránt a drámapedagógiának. Érdemes lenne kerettanterv készítése előtt azt áttanulmányozni, vagy ránézni az eddig bevált jó gyakorlatokra.
8.
Az alsós kerettantervi javaslat kapcsán:
…Sajnos, ez javíthatatlan. Vannak olyan dolgok, amelyek rendszerszerűségükben is és részleteikben is egymást „segítve” kilátástalanul rosszak. Ez a szöveg arról tanúskodik, hogy valaki vagy valakik nem akarják, hogy legyen működőképes drámajáték az iskolában. Vagy nem értenek ahhoz, amiről a szövegüket írták. Minden definíciószerű állítás azonnal cáfolható a drámapedagógiai tapasztalat felől. Akkor mire jó ez az egész?
Még egy megjegyzés: NINCS olyan, hogy tánc és dráma. Én például alig tudok táncolni, de elég jól értek a drámajátékhoz… Szóval: ki írta ezt az ún. kerettantervet és kinek ajánlja?
9.
Az alsós kerettantervi javaslat értelmetlen szövegrészeiből válogattak elemzőink (a teljességre való törekvés nélkül néhány idézet a gyűjtésből):
– …törekedni kell a tudatos eszközhasználat (???) és térérzékelésfejlesztésére
– Egy-egy kedvenc tárgy helyzetéből eredő, vagy azzal ellentétes szerephez juttatása egy-egy kiscsoportos/páros jelenetben. (???)
– Csoportos, közös (???) és egyéni improvizáció.
– Az adekvát viselkedési szokások kialakítása érdekében egyszerű magatartásformák, viselkedések megjelenítése, elemzése, megfigyelése, értelmezése a csoportos improvizációk kapcsán. (???)
– Közreműködés a magatartásforma alapján hasonló/ellentétes magatartásformák kiscsoportos kidolgozásában és bemutatásában… (???)
– … a legalapvetőbb dramaturgiai ismeretek feltárása…(???)
– A szabályok megismerése és megtartása mellett játék képességeit (???), illetve színházi formanyelvi ismereteit beépíti a dramatikus tevékenységekbe…
– Színházi előadás közös megtekintése, a látott előadás megbeszélése során a legalapvetőbb dramaturgiai ismeretek feltárása (főszereplő, szereplők, kapcsolataik, indítás, befejezés), illetve a szubjektív élmények megfogalmazása (legemlékezetesebb pillanat), vagy komplex színházi nevelési óra valamely formájában való közös részvétel. (??? – jelenleg még megtehető Budapesten, a Marczibányi téren… és hol is még?)
10.
Az 1-2. évfolyamos kerettantervi javaslathoz:
Tele van az ünnepi műsorok, év végi iskolai bemutatók műsorának készítését az intézményvezető részéről elvárásként meglovagolható kitétellel.
11.
Nekem tetszik a Kapcsolódási pontok rovat, mert felkínálja a tanórai alkalmazás lehetőségét annak, aki a drámát mint módszert akarja alkalmazni a tanórákon. Ugyanakkor a javaslat a legnagyobb százalékban megmarad a játékok, gyakorlatok szintjén, behozza még az improvizációt és a színházat, de a tanítási drámát meg sem említi a tevékenységek között. Holott a bevezetőben leírt hasznok nagy-nagy részéhez a tanítási dráma kell.
12.
Minden évfolyamon: a megfogalmazott tananyagok gyakorlatilag előírják a színjátékos produkcióban való részvételt, ezzel félő, hogy a drámatanár kötelező tanórai feladatává válik mindenféle iskolai rendezvényműsorának elkészítése, „betanítása” – „Hiszen van rá óraszámod!”
13.
– Bár az általános célok 5-6. évfolyamra vannak meghatározva, a konkrét tananyagtartalom már csak az 5. évfolyamra szól, megosztva a Hon és népismerettel, azaz a lobbin múlik az óraszám, vagy az integrálás, mert a tananyagnak meg kell lennie, „valahol”
Mi lesz a többi évfolyamon a NAT tartalmakkal? Hová kerültek? Ki fogja tanítani?
– Alsó tagozaton ugyan szerepel a szabadon választott tantárgyak órakereténél, de az alaptantárgyak óraszámát megnézve gyakorlatilag esélytelen – az 5. évfolyam tananyaga azonban, mint tényre, megtörténtre épít a megtanult fogalmakra, előzetes tudásként
– 5-6. évfolyamból óraszámot csak az 5. kap, és osztozkodik a Hon és népismerettel; 6 évfolyamon csak az integrálásra van esély, de tananyag már nincs, csak a NAT adhat útmutatást – ha azt valaki is elolvassa a helyi tanterv létrehozásakor
– 7-8. évfolyamon semmi, marad az előző reményteli mondat a NAT-ra hivatkozva
– 9.-ben ezután az előző években meg nem tanított tartalomra, mint kiindulási feltételre támaszkodva ismét megosztva (10.-ben nincs óraszám, bár legalább a tananyag 9-10.-re szól), ezúttal a Mozgókép és médiaismerettel – így ugyanaz a helyzet, mint az 5-6. évfolyamon.
– Ráadásként a bevezető szerint az érettségire készít fel – milyen érettségire? Mert a drámásra semmiképpen, ha nincs utána folytatása 11-12.-ben
