A MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága Drámapedagógiai Albizottsága állásfoglalása a NAT átdolgozása tárgyában, különös tekintettel a művészeti neveléssel összefüggő tárgyakra
1) Az Albizottság üdvözli a tényt, hogy az iskolákból érkező jelzések nyomán a jogalkotó a NAT átdolgozásáról döntött. Érdeklődéssel várja a tervezet nyilvános, szakmai vitáját.
2) Az előzetes hírek szerint – egyebek mellett – a NAT átdolgozói növelni kívánják a művészeti neveléssel összefüggő tárgyak, tananyagok, ill. fejlesztési feladatok arányát.
3) Ugyancsak az előzetes hírekben a 2) pontban kifejtett gondolatokban az Ének-zene tantárgy megerősítése szerepel kiemelt helyen.
4) A „NAT-evolúció” jelentős érdemének tekintjük, hogy abban a Művészetek műveltségi terület kifejtésénél egyenjogúsítást nyert megannyi ún. modernizációs tartalom a művészetek nevelési terület tartalmában is. Így fejlődött a hagyományos „rajztanítás” vizuális kultúrává, megjelent a mozgóképkultúra és médiaismeret, illetve integrált egységben (Tánc és dráma, ill. Dráma és tánc) a dráma, tánc, bábjáték, hagyományismeret.
5) Fenti tartalmak megjelenése, szakmai értelemben felzárkózása a hagyományos művészeti tantárgyak mellé egyfelől tükrözte a kor valóságos szükségleteit, a kultúra – nem kis részt az ifjúsági kultúra – szerkezetében bekövetkezett változásokat, másfelől a tanulói személyiség különböző hangsúlyokkal és tempóban lezajló fejlődésével is harmonizált, harmadsorban összefoglalta a hazai művészeti nevelésben erre az időre felhalmozott hatalmas értékeket.
6) Ezt a tendenciát az EU-s kulcskompetenciák beépítésével, illetve a magyar viszonyokhoz, hagyományokhoz igazításával a NAT 2003-as változata is megőrizte, illetve érintetlenül hagyta a 2012-es átalakítás is.
7) Minden curriculumfejlesztési eredmény (mondhatni evolúció) és siker mellett tagadhatatlan, hogy e „modernizációs tartalmak” korszerű közvetítésének voltak objektív akadályai, a kompetenssé fejlesztő pedagógusképzés nagy késésekkel, deficitekkel indult, a helyi tantervek (akár modultantervi ajánlások) készítői körében az implementáció lassabb a vártnál, a hagyományos „tudományos” tantárgyak elszívták olykor az óraszámokat is a művészeti tárgyaktól, sikeres tantárgyi integrációk érvényesítése előtt sokszor tanügy–igazgatási korlátok is álltak.
8) Albizottságunk – egyetértve a művészeti tárgyaknak az emberi személyiség teljességére, de akár a kifejezett „kognitív képességekre”, nem különben a felértékelődő kreativitásra gyakorolt kiemelt jelentőségének felismerésével – kéri a NAT szerkesztőit, hogy fenti tapasztalatokat figyelembe véve tervezze a művészeti nevelés tartalmi szabályozását. Őrizze a „múzsák testvériségét”, az irodalmat, a drámát, a táncot, mozgásművészeteket, a bábjátékot, az ének-zenét, a vizuális kultúrát, tárgykultúrát, média- és mozgóképkultúrát, digitális művészeteket, a multikulturális és nemzeti néphagyományt.
9)Tekintve, hogy az Albizottság kompetenciái a művészeti nevelés dramatikus formáira terjednek ki, fontosnak tartjuk emlékeztetni a NAT szerkesztőit a drámapedagógia és a színházi nevelés elengedhetetlen fontosságáról szóló nemzetközi és hazai kutatások eredményeire ( nemzetközi DICE-kutatás, hazai áttekintés TÁMOP 3.1.15. stb.)*
10) Az Albizottság testületként, de tagjait illetően személyesen is készséggel vesznek részt a munkálatokban
Az Albizottság nevében Dr. Trencsényi László elnök
* A DICE (“Drama Improves Lisbon Key Competences in Education / http://www.dramanetwork.eu/file/DICE_kutatasi_eredmenyek.pdf 5-8.o.), ill. A drámaoktatás helyzete a köznevelésben és a színházi nevelés a köznevelés eredményességéért TÁMOP–3.1.15. In. Illés K. (szerk.) Dráma-pedagógia-színház-nevelés