Június 7-én és 8-án Debrecenben ismét gyémántokleveles gyermekszínjátszó-rendezőket köszönthettünk. A kitüntető oklevelet és címet azoknak a gyermekszínjátszó rendezőknek adományozza a Magyar Drámapedagógiai Társaság, akik az elmúlt években öt alkalommal kaptak arany minősítést produkcióikra a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozókon. A magas színvonalú munka elismeréseképpen a gyémántoklevelet első alkalommal 2021 őszén adtunk át a gyermekszínjátszás legjobb rendezőinek. Az oklevelek átadására minden évben az országos fesztivál keretein belül kerül sor, így volt ez az idei debreceni fesztiválon is.
A rendezőktől azt kértük, hogy egy kérdőív kitöltésével mutatkozzanak be, meséljenek saját pedagógiai hitvallásukról, tapasztalataikról a jövő gyermekszínjátszó rendezőinek. Az első díjátadásra a résztvevők nagy száma miatt kiadványt készítettünk, ennek kiegészítő, 2024-es lapjait olvashatjuk az alábbiakban.
Bálintné Bagdi Ibolya
Csoportjai: Fülemüle, Aranyoskák, Manócskák
Előadásai, melyekre a legbüszkébb: A pletykás asszony, Tojásmese 2013, A csudahalott, Tojásmese 2023
„Gyermekkoromban tagja lehettem a Debreceni Alföld Gyermekszínpadnak, melyet már akkor is Várhídi Attila vezetett. Megtapasztaltam a színpadi munka örömét, kínjait és persze a dicsőséget is. Gyermekként úgy éltem meg ezt az egészet, hogy jól érzem itt magam, szeretek ide járni, mert itt vannak a többiek, akikkel szeretek együtt lenni. Ugyanúgy szeretek játszani, bár már a színpad előtt állok. Mind magyar órán, mind a drámaórákon JÁTSZUNK, és közben sokat tanulunk. Számomra a gyermekszínjátszás a mai világban az, hogy felfedeztessem a gyerekekkel, hogy egyszerűen jó együtt lenni, alkotni közösen őszintén játszani. Nincs szükség másra csak mosolygós szemre, szívre mellyel mesélünk, énekelünk és játszunk.”
Mit üzen a jövő gyermekszínjátszóinak? – „Azt mindenképp, hogy hagyják a gyerekeket sokat improvizálni. Ebből születnek a legjobb előadások. A gyerekek rendkívül kreatívak, remek ötleteik vannak, és ezeket használják. Nem kell mindig ragaszkodni a saját, kitalált dolgainkhoz. Sokszor nekik jobb ötleteik vannak. Ezek a gyerekek kicsit másabbak, mint a többiek. De pontosan ez a jó bennük. Sokat beszélgessenek velük mindenről. Ami szerintem a legfontosabb: az őszinte pillanatok – a színpadon is.”
Gőbölös Gábor
Csoportjai: Bökönc és Csiripiszli
Előadásai, melyekre a legbüszkébb: A kacsák, a Százarcú és a többiek, Állatzsivaj, Király kis Miklós, Mese-játék, Tyúkper
„Fontosnak tartom, hogy meg tudtam élni a gyermekszínjátszás folytonosságát magamban. Ötödik osztályos korom óta nem volt benne szünet. A Leszkovszki Albinnal töltött első próbák élménye 30 év után is táplál és utat mutat. Ha néptáncos színpadon állok, épp úgy élvezem a játékot, mint amikor táborban kell jelenetet összerakni, vagy fesztiválon kell darabot bemutatni, vagy ha éppen a kollégákkal készítünk meglepetés előadást a tanítványainknak. Szeretem átadni a tüzet, ami bennem van. Szeretek töltekezni abból a tűzből, ami a gyerekekben van. Néptáncosként kibic vagyok a színházcsinálásban, de mindig nagyon figyeltem, mert szívesen tanulok a nálam jobbaktól! Hálás vagyok, hogy a hivatásomon belül több területen is megélhetem a tanítás, az együtt dolgozás, gondolkodás, alkotás örömét.”
Mit üzen a jövő gyermekszínjátszóinak? – „Mindent csak őszintén, mindent csak kedvvel, mindent csak szívből csináljatok!”
Kalmár Zsuzsa
Csoportjai: Palicsi Színjátszó Grund
Előadásai, melyekre a legbüszkébb: Kire ütött ez a gyerek?, Az emberke tragédiája, Rómeó és Júlia, A kis herceg, Szentivánéji álom
„A színpadi játék fegyelem, figyelem, koncentráció, munka, fáradság, ritmus, hangerő, energia, önkifejezés, megfogalmazás, megoldás, elengedés, boldogság, felszabadulás, öröm, lélek, szeretet! A gyerek csoda, titok, bizalom, eszménykép. Remélem még sokáig szolgálhatom mindkettőt!… Tíz éve foglalkozom színjátszókkal, rengeteg vicces és megható pillanaton vagyunk túl. Sokféle helyen játszottunk, talán a leg”nemszínházibb” volt az egyik legemlékezetesebb is, amikor a kanizsai strandon játszottuk, korabeli jelmezekben, a Szentivánéji álmot, pancsoló, fürdőruhás közönségnek. De, aki figyelt, az nagyon szerette!
Mit üzen a jövő gyermekszínjátszóinak? – „Játsszatok önfeledten!”
Nagyné Balázs Gabriella
Csoportja: Érdi kishangyák
Előadásai, melyekre a legbüszkébb: Gyerekszáj, Imbolygó iskola, Álmomban karikaországban, Etűdök
„Fontosnak tartom a személyiség sokoldalú fejlesztését, a közös játékot. Örömmel tölt el, ha az óvodából kikerülő kisgyermek, aki nem mer mások előtt megszólalni, a csoport által megnyílik, önfeledten játszik. Sosem dolgoztam válogatott gyerekekkel. Ez ebben a szép! Éreztetni kell a gyerekkel, hogy Te így vagy jó, mi így szeretünk! Mindenkiben van valami tehetség, én ezt szeretem felfedezni. Drámapedagógus tanítóként, színjátszó rendezőként is ezt vallom.”
Mit üzen a jövő gyermekszínjátszóinak? – „Ez az a tevékenység, mely nem egyik pillanatról a másikra érleli meg a gyümölcsét. Kitartással, fegyelemmel, szeretettel, egymásra figyeléssel, biztatással, példamutatással lehet eredményt elérni, mely a gyermek személyiségébe kitörölhetetlenül beivódik. Hosszú folyamat, de megéri!”
Szabóné Kovács Andrea
Csoportjai: Tücsök csoport, Diridongó
Előadásai, melyekre a legbüszkébb: Pattog a labda, Zöld Petike, Szél ítélete, Hétszínvirág, …aki mindenkit szeretett…
„2020-ban kerültem a Kecskeméti Vásárhelyi Pál Általános Iskola és AMI alkalmazásába. Itt kaptam egy új feladatot. A művészeti iskola drámásainak zene és ének tantárgyat kellett tanítanom. Úgy gondolom, nem csak a gyermekek személyisége fejlődik a gyermekszínjátszás során, hanem az enyém is azzal, ahogyan megismerem az érzéseiket, gondolataikat, rezdüléseiket egy-egy feladat, közös munka kapcsán. Iskolánk 35 éves jubileuma alkalmából egy sokatmondó jelmondat született, iskolánkat jellemezve: „Együtt jó!” A gyermekszínjátszás is egy boldog összetartozás érzését jelenti.”
Mit üzen a jövő gyermekszínjátszóinak? – „A gyermekszínjátszás olyan közösségépítő, személyiségfejlesztő, értékteremtő tevékenység, amivel többé, teljesebbé válhatunk. Sokszor nehéz, akadályokba ütközik az ember, de akkor is érdemes folytatni a boldog, csillogó szempárokért.”
Tömör Zsuzsanna
Csoportjai: Csiripiszli, Bökönc Kompánia, Magocskák, Göncölpallér
Előadásai, melyekre a legbüszkébb: Király kis Miklós, A tojás, Mese-játék, Állatzsivaj, A kacsák a Százarcú és a többiek
„Véletlenül csöppentem a gyermekszínjátszásba. Szereztem belőle diplomát, évekig jártam tanfolyamokra, mire rájöttem, hogy ezt nem lehet megtanulni, ezt csinálni kell. Több mint 30 éve vagyok pedagógus, de a pályám során a gyermekszínjátszás adta nekem a legtöbb örömöt és sikerélményt. A kulcsszó számomra a közösség, a közös munka, a közös játék, a közös nevetés, a közös gondolkodás. Nálunk mindenki nagyon fontos része az előadásnak, nincsenek főszereplők, szereplők vannak. Hihetetlen látni azt, amikor az egyébként zsák bolhaként viselkedő gyerekcsoport hogyan tud fegyelmezetten, de mégis önfeledten játszani a színpadon.”
Mit üzen a jövő gyermekszínjátszóinak? – „Kedves leendő gyermekszínjátszók és rendezők! Merjetek hinni magatokban, ha elkezdtétek a gyermekszínjátszást, az esetleges kudarcok miatt se hagyjátok abba, inkább tanuljatok belőle! Életre szóló élmények várnak rátok!”
Wamzer Gabriella
Csoportjai: A Kecskeméti Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola csoportjai: Csiribiri Társulat, Tücsök Csoport, Kalamajka Együttes
Előadásai, melyekre a legbüszkébb: Aranymorzsa, Lélekmadár, Kalandozások a tükörben, Kötetlen kötelék, Úton-útfélen
„Három évtizede foglalkozom gyermekszínjátszó csoportokkal. Azóta keresem, kutatom és tanítom a dráma és a zene kapcsolódási pontjait. Szüntelen azt fürkészem, hogy a darabokba hová lehet elrejteni egy kreatív zenei elemet, egy dallamot, egy éneket, egy improvizatív dallammotívumot. Mit jelent nekem a gyermekszínjátszás? Ahogy egy dal szövege is mondja: „Játszani, játszani jöttem, Élni egy boldog időt”.
Mit üzen a jövő gyermekszínjátszóinak? – A közös érzés – és gondolkodás, mely összekovácsolja a csoportot és annak vezetőjét. Kitartás és hosszú évek munkája kell, hogy megtanulja az ember, hogy kell a gyermeki „mintha játék”-ot magasfokú művészetté emelni.
