Az országos gyermekszínjátszó találkozó zsűrijének munkájához készült segédanyag olvasható az alábbiakban

Szempontok

a Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó előadásainak elemzéséhez
A szempontrendszert Sándor L. István állította össze.
A bevezetőt Honti György írta.
Megjelent a Drámapedagógiai Magazin színjátszóknak szóló különszámában, 2006-ban.
A szöveget gondozta Kaposi László, 2019-ben.

Bevezető (H. Gy.)

Az alábbiakban egy szempontrendszert olvashatnak, mely egyaránt segítségére lehet kezdő és haladó gyermek- és ifjúsági színházi rendezőknek. A szempontrendszer a Magyar Drámapedagógiai Társaság felkérésére készült, hogy a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozón közreműködő zsűri azonos szempontok alapján ítélhesse meg a látott produkciókat. De terveink szerint ezen a feladatán túl jó „sorvezető” lehet mindenkinek, aki ellenőrizni szeretné az elvégzett munkáját. A szempontrendszer mégsem egy kötelezően betartandó szabályzat. Csak arra vállalkozik, hogy bemutassa, hányféle dologra lehet és kell figyelni, miközben egy előadás kialakul.

Van azonban két dolog, melyet a zsűri mindezeken túl, sőt mindezeken felül figyel. Az első, hogy a gyermekekkel készített produkció sosem lehet elsődleges cél, hanem csak eszköz, melynek segítségével pedagógiai problémákat oldhatunk meg, vagy fejleszthetjük a gyerekek személyiségét és még sok egyebet. Ezt szolgálja az is, hogy a zsűrizések alkalmával legtöbbször először a felkészítőket kérjük meg, mondják el, amit fontosnak tartanak a csoportról, miért ezt vagy azt a darabot, megoldást választották, illetve milyen pedagógia problémák vezérelték őket a próbák folyamán.
A másik ugyanilyen fontos szempont, amit egyszerűen „a gyerek szeme” kifejezéssel írhatunk le. Hiába tökéletes színház-szakmai szempontból egy előadás, ha a gyerekeken a teljesítés kényszere látszik, ha hiányzik belőle a játék öröme. Ilyenkor óhatatlanul csökken a színház nevelő, fejlesztő hatása, hiszen a játszók nem a megjelenítendő konfliktusok átélésével, azok megjelenítésével lesznek elfoglalva, illetve nem a közösségi játék felszabadító hatását élik át, hanem leginkább a kívülről jött utasítások betartására kell figyelniük.
Gyerekeknek színházzal foglalkozni jó és hasznos dolog. Jóformán akár így csinálják, akár úgy. De ha Önök végiggondolják az alábbi szempontokat és fontosnak fogadják el a fentebb említett két megközelítési módot is, mélyebb és hosszabban tartó élménnyel ajándékozzák meg azokat, akikkel az előadásokat létrehozzák, és azokat is, akik őket majd nézni fogják.
Ehhez kívánunk Önöknek sok sikert, örömöt és boldogságot a színházi munka során!

Szempontok

Az anyagválasztás

• Milyen típusú alapanyagból (pl. mese- vagy novellaadaptáció, szerkesztett műsor, életjáték) indult ki az előadás? Ez milyen igényeket vet fel a megvalósítással szemben?
• Mennyire alkalmas színházi előadásra a választott anyag? (Azaz kellően színszerű-e?) Készíthető-e belőle (a műfaji sajátosságokat figyelembe véve) jó előadás?
• Illik-e a választott alapanyag (életkorban, képességekben stb.) az adott csoporthoz?

Dramaturgiai munka

• Kirajzolódik-e valamifajta dramaturgiai vezérelv az előadás építkezésében? Ez összhangban van-e az alapanyag (illetve az előadás) jellegével, műfajával?
• Hogyan épül föl az előadás? Mi a szervező elve? Milyen logika alapján következnek egymásra a jelenetek?
• Arányos felépítésű-e az adott előadás? Vannak-e benne elnagyolt, kibontatlan részletek, esetleg túlrészletezett, lassú, unalmas időszakok?
• Indokoltak-e az egyes jelenetek? Előre viszik-e az előadást? Vannak-e fölösleges, illetve hiányzó jelenetek?
• Minden színpadi szereplő jelenléte indokolt-e? Egyértelmű-e az egyes szereplők feladata, helyzete, „története” az előadásban?
• Milyen az előadás kezdete? Ez milyen impulzusokat ad a nézőnek, hogy miképpen kapcsolódjon a látottakhoz, mit várjon az előadástól? Ezt teljesíti-e a produkció?
• Melyek az előadás legfontosabb fordulópontjai? Mi a szerepük? Kellően ki vannak-e emelve? Elég hangsúlyt kapnak-e ahhoz, hogy a néző eligazodjon az előadás felépítésében, működésében?
• Milyen az előadás zárása? Logikusan következik-e az előzményekből? Valóban képes-e lezárni az előadásban felvetett kérdéseket? Hogyan befolyásolja a nézői élményt?

Jelenetszervezés

• Érzékelhető-e valamifajta tudatosság az egyes jelenetek felépítésében? Világos-e, hogy miről szól az adott jelenet, hogy honnan hova jut el benne a „történet”?
• A jelenet belső mozgásait képes-e plasztikussá tenni a térhasználat?
• Világos-e a jelenetből, hogy az egyes figuráknak mi a viszonyuk a jelenet középpontjába állított problémához? Kiderül-e az egyes figurákról, hogy mi történik velük az adott jeleneten belül? Honnan hova jutnak el?
• Kiderül-e az egyes szereplők közti kapcsolat? Milyen eszközökkel érzékelteti a szereplők közötti viszonyokat az előadás?

Az előadás tere

• Meghatározza-e (kijelöli-e) a saját terét az előadás? (Világos-e, hogy milyen koordináták között zajlik a játék?) Ha igen, milyen eszközökkel, hogyan jelöli ki az előadás a terét?
• Vannak-e az előadás terének hangsúlyos pontjai, esetleg különböző funkciókkal felruházott területei? Ha igen, akkor ezek kijelölése, meghatározása milyen eszközökkel, hogyan történik? Mennyire következetes ezek használata az előadásban?
• Felfedezhető-e valamiféle tudatos térszervezés az előadásban? Ha igen, ez milyen eszközökkel történik? Megkülönböztethetők-e világos térbeli irányok, illetve mozgások a produkcióban? Mindez összhangban van-e az előadás műfajával, jellegével?

Díszlet

• Alkalmaz-e valamifajta díszletet az előadás? Ha igen, akkor ez milyen jellegű?
• Összhangban van-e a díszlet az előadás jellegével, műfajával?
• Kap-e valamifajta funkciót a díszlet az előadásban? (Vagy csak a hátteret festi?)
• Mit tudhatunk meg a díszletek alapján arról a világról, melyet az előadás megjelenít?

Tárgyak, kellékek

• Milyen a tér berendezése? Szükség van-e a megjelenő berendezési tárgyakra? Beépülnek-e valahogy a játékba? Ha igen, akkor miképp, hogyan, milyen funkcióban?
• Melyek az előadás legfontosabb tárgyai, kellékei? Szükség van-e rájuk? Miképp (milyen funkcióban, mennyire következetesen) használja őket az előadás?
• Milyen kapcsolatba kerülnek az egyes figurák a tárgyakkal, kellékekkel? Mindez hogyan jellemzi őket?
• A tárgyak, kellékek használatában felismerhető-e valamifajta rendszer? Épülnek-e belőlük motívumok?
• Hogyan függenek össze a tárgyak, kellékek az előadás más elemeivel? Milyen játékstílust tesznek szükségessé?

Zajok, zenék

• Milyen az előadás akusztikai rétege? Mennyire fontosak a zajok, zenék az előadásban? Van-e használatuknak funkciója? Minden esetben indokolt-e szerepeltetésük? Szükség van-e például minden felhasznált zenére? Nem akasztja-e meg sokszor a bejátszott zene az előadást? Nem akar-e elmondani valamit a zene az előadás helyett?
• Az ismétlődő zajok, zenék milyen motívumokat teremtenek? Ezek hogyan befolyásolják az előadás hatását?
• Mi a viszonya egymással az előadásban megszólaló zajoknak, illetve zenei stílus(ok)nak és a színpadon látható játékstílusnak? Hogyan hat a kettő egymásra?
• Mi a jelentősége az előadásban a zenének? Ez hogyan befolyásolja az előadás műfaját, stílusát? Milyen játékmódot tesz lehetővé (vagy követel meg)?
• Milyen funkciókban szólalhat meg a zene? Mikor van egyszerű átkötő szerepe? Mikor van hangulat­teremtő szerepe a zenének? Hogyan befolyásolja a nézői élményt? Mikor épül be szervesebben a játékba? Milyen szerepet kap ekkor?

Jelmezek (továbbá smink, maszk)

• Hogy vannak felöltözve a színpadon a színjátszók? Viselnek-e jelmezt? Ha igen, miféle korba, kulturális közegbe, esetleg milyen mitikus közegbe, illetve álom- vagy fantáziavilágba helyezik a színpadon megjelenő öltözetek az előadást?
• Csupán külsődleges-e a jelmezek használata vagy funkcionális szerepük is van?
• Milyen színek, formák jelennek meg? Ezek között milyen kapcsolat van? Hogyan befolyásolják az előadás hangulatát, jelentését?
• Csoportosíthatók-e a szereplők az öltözékük alapján? Hierarchiát, viszonyokat, szerepeket kijelölnek-e a jelmezek?
• Milyen kapcsolatban vannak a jelmezek az előadás más alkotórészeivel? Milyen viszonyban vannak a térrel? Mennyiben befolyásolják a szereplők viselkedését, az előadás játékstílusát?
• Használ-e az előadás álarcokat, maszkokat?
• Van-e arcfestés? Ha igen, az milyen jellegű? Hogyan függ össze mindez az előadás műfajával, stílusával, szándékával?

Mozgás, testtartás, gesztus, mimika, nem-verbális közlések, metakommunikáció

• Milyen a legfontosabb szereplők arca, mit tudunk meg az arckifejezésükből? Hogyan jellemzi őket a mimikájuk?
• Mennyire tudatosan használja a nem-verbális eszközöket (gesztus, mimika stb.) az előadás? Használatuk összefüggésbe kerül-e az adott előadás műfajával? (Pl. épül-e belőlük stilizáció egy szerkesztett játék esetében? Vagy szolgálja-e a figurák jellemzését mese vagy novella adaptációja esetében?) Mit tudunk meg a szereplők viszonyáról, kapcsolatuk jellegéről, változásáról a nem-verbális jelzések alapján?
• Vannak-e a szereplőknek jellegzetes mozdulataik, gesztusaik? Ezek hogyan függenek össze az előadás játékstílusával?
• Hogy jellemzi az egyes alakokat az alkatuk, a testtartásuk?
• Milyen szerepet töltenek be az előadásban a mozgások? Mennyire esetlegesek, mennyire megkomponáltak? Hogyan függenek össze az előadás más kifejező eszközeivel? Hogyan befolyásolják az előadás hangulatát, az egyes figurák szerepét, a produkció stílusát?

„Színészi játék”

• Hogyan határozza meg a színjátszók feladatát az előadás műfaja, stílusa? Ezt figyelembe vette-e az előadás rendezője? (Pl. népi játék vagy szerkesztett műsor esetében az előadást szervező forma lehetővé teszi-e a színjátszók személyes megmutatkozását? Történet megjelenítése esetében törekszik-e figurateremtésre az előadás? Életkép esetében megteremtődik a személyes és az általános egyensúlya? Stb.)
• Milyen eszközökkel teremti meg az adott stílusba, műfajba illeszkedő „figurát” a színjátszó? Milyen a beszédmódja, a szövegmondása, a hanghordozása?
• Milyen a mimikája, a gesztuskészlete?

Az előadás stílusa

• Milyen alkotórészekből (színpadi kifejező eszközökből) épül fel az előadás?
• Érvényesül-e valamifajta koncepció abban, ahogy az egyes elemeket, színházi alkotórészeket egymáshoz illeszti az előadás? Kirajzolódik-e ebből valamifajta rendszer? Ez miképp szerveződik meg?
• Melyek a leghangsúlyosabb hatáselemek az előadásban? Ezek önmagukban állnak vagy esetleg egy felépített színpadi rendszer részeként működnek?
• Milyen műfajra, színházi formára utalnak a rendezői megoldások? Ezek használata mennyire következetes?