(A Csokonai-díj állami kitüntetés, amatőr művészeti egyéni alkotói díj.)
(Részletek a TOVÁBB feliratra kattintva érhetők el.)
Szakall Judit válogatásában közlünk részleteket a felterjesztések, ajánlások szövegéből:
Kovács Andrásné –Rozika néni
a Magyar Kultúra Napja alkalmából
Csokonai Díj kitüntetésben részesült
„Az amatőr színjátszásban végzett több, mint 5 évtizedes országosan is elismert, eredményes tevékenységéért, a művészetpedagógia, a drámapedagógia és ennek népszerűsítése terén végzett kiemelkedő, nemzedékeket nevelő munkájáért.”
Néhány részlet a kitüntetési javaslatból:
„1972-ben került Kovács Andrásné családjával Jászfényszarura, ahol elsős tanítóként kezdett dolgozni és megalapította az azóta országos hírnévre szert tett és mai napig működő Napsugár gyermekszínpadot és a fiatalokat, felnőtteket összefogó Fortuna
A tanítási órák élményszerűbbé tétele vezérelte munkájában már ekkor is, oktatónevelő munkájában egyre többször alkalmazta a drámapedagóia módszerét.”
„ A pécsi gyermekszínjátszó fesztiválok állandó résztvevője volt csoportjával.” …Színjátszó rendezői munkájában is mindig a közösségi nevelést helyezi előtérbe. „ „A kezdetektől szívügyének tekintette a néphagyományok örökítését, melyek nemcsak a produkcióiban, hanem a mindennapos műhelymunkájában, az oktatás-nevelésben és az általa kezdeményezett hagyomány teremtő rendezvényeken is megjelennek…”Játszott darabjaii jórészt népi hagyományokon alapulnak.”
”A vers- és prózamondás híveként megszerettette a várossal a pódium műfaját és az elmúlt évtizedekben a versenyekre felkészített és sikeresen szereplő tanítványaival számos pódium estet rendezett.”
„Szerte az országban tartott 30-120 órás képzéseket, bemutatókat tréningeket.”
„Különösen szívügyének tekinti határon túli magyar pedagógusok képzését, mai napig, jmissziót teljesítve jár oda tanítani. „
„Kovács Andrásné tanár, drámapedagógus, gyermekszínjátszó és felnőtt amatőrszínjátszó-rendező. Szerepe, munkássága jelentős mindazon területeken, amelyek erre a kreatív, szabad embert nevelni képes módszerre épülnek: így fontos a gyermekszínjátszás és a felnőtt amatőr színjátszás, a falusi műkedvelő színjátszás területén végzett munkája.
Nemzedékeket nevelt fel. A településméretekben közösségformáló emberek közé tartozik. Kovács Andrásné (sokunknak Rozika néni) szívvel-lélekkel végezte, és szerencsénkre végzi ma is munkáját.
Kisugárzása nem halványult Jászfényszaru határában, de még a magyar határoknál sem: a határon túl élő magyarok körében vezetett képzéseivel, illetve az itthon sorozatban szervezett táboraival sokak számára vált jelentős személyiséggé.”
Kalmár János
A Magyar Kultúra Napja alkalmából
Csokonai-Díj kitüntetésben részesült
„A gyermekszínjátszás több évtizedes, kiemelkedő színvonalú műveléséért, példaértékű közéleti tevékenységéért, odaadó, hiteles oktató-nevelő munkájáért, a magyar kultúra ápolásáért.”
Néhány részlet a kitüntetési javaslatokból:
„Kalmár János 1977 óta a Felsőszentiváni Általános Iskola magyar nyelv és irodalom tanára, azóta vezeti az iskola gyermekszínjátszó csoportját Kísérleti színpad néven.”
„A Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó találkozókon 1999 óta szerepel a csoportja, szinten kizárólag arany minősítéssel. Rendszeres szereplői az országos gálaműsornak, ahová az adott év legjobb 24 produkciója kap meghívást.”
„Településformáló hatású pedagógus, művészeti csoportvezető, rendező, aki generációkat nevelt a drámajáték, a színjáték erejével.”
„Előadásaik a Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozók kiemelkedő eseményei. Mesejáték, ballada feldolgozás, szerkesztett játék egyaránt szerepel műsorukban. Hátrányos helyzetű, a helyi falusi társadalom peremén élő gyerekek számára teremtett színjátszó csoportjával értékalapú közösséget.”
„Kalmár János alkotó pedagógus, a szó legnemesebb értelmében.
Nevelői eszköztárában kiemelt hangsúlyt kapott a színjátszás – a közösségeket kovácsoló varázslatos világ. Kemény karakterű, önálló látásmóddal rendelkező, tisztességes pedagógus és biztos szemű színjátszó rendező..”
Kísérleti Színpadával a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozókon bemutatott darabjaik a fentiek jegyében születnek – a gyerekek, akiket vezet, szemlátomást örömmel vesznek részt a munkában. …Mindig a pedagógusi, nevelői munkát részesíti előnyben, vagyis teret ad a kevésbé tehetséges gyerekeknek is, miközben felszabadítja őket, s ezáltal a játék örömét ajándékozza nekik. ….
A színjátszás nevelő hatását tudatosan alkalmazza, ám ezen túl személyes hitele és varázsa is magával ragadja a gyerekeket, s életre szóló élménnyel jutalmazza őket. Bár minél több ilyen pedagógus munkálkodna iskoláinkban.”
„Kalmár János a magyar gyermekszínjátszás egyik meghatározó alakja. A Bács-kiskun megyei Felsőszentivánon él és tanít. Itt alapította meg 1977-ben a Kísérleti Színpadot, amelynek azóta is vezetője (és mindenese: rendezője, zeneszerzője, játékmestere, díszlet- és jelmeztervezője).
A Felsőszentiváni Kísérleti Színpad a 90-es években országosan is ismertté vált. Az újabb és újabb tagokkal újra és újra megújuló, folyamatosan működő gyermekszínjátszó együttes azóta is az élvonalban van. Legismertebb előadásaik általában népmese-feldolgozások: a Szegény csicseriek, a Tündérország, az Ilona és Árgyélus, a Kőműves Kelemenné, a Pázmány lovag.
Kalmár János közösségteremtő színházat vezet. Nem valamilyen rendezői látomás, felnőtt mondanivaló vezeti munkájában, hanem a gyerekek személyiségének megismerése, kibontása, megmutatása. A Kísérleti Színpad munkájában a legfontosabb a diákok kommunikációs és egyéb képességeinek fejlesztése, önismeretük, világlátásuk tágítása.”
