Nick Hornby Hosszú út lefelé című regénye nyomán átdolgozta Gigor Attila
Rendező: Gigor Attila
Rendezőasszisztens: Bagaméry Orsolya. Munkatársak: Szivák-Tóth Viktor, Tárnoki Márk

Szereplők: Jess: Hay Anna m.v., JJ: Farkas Atilla, Martin: Fábián Gábor m.v., Maureen: Hajós Zsuzsa
Közreműködik: Lipták Ildikó, Nyári Arnold 

Négy ember találkozik egy toronyház tetején. Négy teljesen különböző karakter, akik csupán egyetlen dologban hasonlítanak egymásra: úgy érzik, hogy az életük olyan válságba került, melyből nincs kiút…
Négy ember véletlenül egymásba fonódott sorsán keresztül vizsgálhatjuk az emberi kapcsolatok és a felelősség kérdéskörét, valamint ezek összefüggését a társadalmi viszonyokkal.

Az előadás 2013-ban a 7. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén elnyerte a Nemzetgazdasági Minisztérium fődíját, valamint a legjobb ifjúsági előadásnak járó Üveghegy-díjat , továbbá 2014 májusában a Next Generation különdíjat kapta a VII. Assitej Kaposvári Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén és bekerült az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába.

A színházi játék Magyarország első, kimondottan fiatal felnőttek számára készült színházi nevelési programja. A tizenhét-tizennyolc éves korosztállyal közösen gondolkodunk arról, milyen kötöttségeknek köszönhetjük, hogy tartozunk valahová, és miért akarunk ezektől újra és újra megszabadulni.

Kötelek, kötelékek, kötelezők, kötődések, kötelességek, kötelezettségek…

Az együtt töltött három óra során a résztvevőkkel közösen tanulmányozzuk a világ jelenségeit, és benne önmagunkat. 

A színházi játék Magyarország első, kimondottan fiatal felnőttek számára készült színházi nevelési programja. Az előadás olyan atmoszférát teremt, amelyben fontos kérdésekről érdemben lehet beszélgetni, felesleges tabuk nélkül.

A háromórás színházi nevelési előadás minden alkalma egyszeri és megismételhetetlen (csakis a résztvevők és a színész-drámatanárok közös tevékenységei során lesz egésszé).

„A hosszabbik út pécsi meghívása is jelzi a tényt, hogy az utóbbi néhány évben egyre fontosabbá válik a színházi nevelés. Egyre több kőszínház és független színházi alkotóközösség fedezi fel a színházpedagógiában rejlő lehetőségeket a fiatalok megszólítására.” (Ellenfény 2014/2., Szűcs Mónika)