D. Kósa Vilma (1930 – 2025)
Mély fájdalommal értesítjük a drámapedagógusok közösségét, hogy 2025. július 18-án elhunyt D. Kósa Vilma. Debreczeni Tibor feleségeként követte Tibort mindenhová, a két pálya kiegészítette egymást.
Vilka asszony egyik szerkesztője volt az „Add tovább!” című játékgyűjteménynek, a gyűjtemény népi játékos részét állította össze. Férjével együtt szerkesztett műsort készítettek a lakótelepi gyermekek és pedagógusok életéről (Megyek a hídon által – dokumentum oratórium – https://hiaszt.hu/wp-content/uploads/2024/02/MEGYEK-A-HIDON-ALTAL-musor-2.pdf). Közösen jegyezték a Repülj fecském címmel 1975-ben megjelent szavalók könyvét is.
olvass tovább
Jegyzetek
Régiek, de…
Nem töröljük…
Azért, mert ma is érvényes, vagy azért, mert kordokumentum, tanulságos, érdemes megnézni.
Régi jegyzetek szerepelnek itt, de a helyzet például a civil támogatások elosztása kapcsán nem változott.
Nem töröljük, nem rakjuk át az archívumba – persze, örömmel tennénk…
FOSZTOGATVA OSZTOGATÓK
Liska Tibor közgazdász mondott valami olyasmit, hogy a szocializmus osztogatva fosztogató társadalom.
Hát, most áthelyeződtek a hangsúlyok.
Ez itt a fosztogatva osztogató társadalmi rend…
Előbb alaposan kifosztanak sokakat, utána adnak annak, akinek éppen gondolják (ne legyenek kétségeink, kinek…)
KIFOSZTOTTÁK A MAGYAR DRÁMAPEDAGÓGIAI TÁRSASÁGOT
Sejtettük, hogy ennek az ügynek nem lesz jó vége.
Azt sejtettük, hogy a civil szervezetek támogatásának átalakításával csak rosszul járhatunk.
És így lett: a működésünkhöz minimálisan szükséges támogatáshoz sem jutunk hozzá.
Mindent lenyúltak szabadon választott szabad rablóink…
Vélemények a dráma és tánc kerettantervekről (2012)
November 5-től kezdve naponta újabb részleteket tettünk közzé a Magyar Drámapedagógiai Társasághoz beérkezett szakvéleményekből
1.
Összességében kijelenthető, hogy a Dráma és tánc kerettantervi javaslat 5. és 9. évfolyamos tananyaga céljaiban és követelményrendszerében túlméretezett, a hozzá kapcsolt órakeret szempontjából elégtelen, a megfogalmazott tartalom szempontjából zavaros és szakmaiatlan, a megjelölt célcsoportok számára életkori szempontból sok tekintetben nem megfelelő elemeket tartalmaz.
Úgy tűnik, a szerző, ill. a mögötte álló munkacsoport önmaga számára sem tisztázta tantárgy célját és funkcióját az átalakuló oktatásirányítási rendszerben. A tárgy önmeghatározásának és fejlődésének közel két évtizedes eredményeiből találomra átvett minden „jól hangzó” megfogalmazást, de a konkrét tananyag-összeállítás során mindezeket nem tudta egységes és reális szakmai tartalommal megtölteni.
