Beregszászon, 2013. július 8-12. között Ukrajna egyetlen magyar tannyelvű főiskoláján újra iskolapadba ültek az érdeklődő kárpátaljai pedagógusok. Óvodapedagógusok, informatikusok, matematikusok, zenészek…A dráma harmadszor szerepelt a Kölcsey Nyári Akadémia palettáján. Mi másodízben ízlelgettük a helyi jellegzetességeket, így némi rutinnal vágtunk neki a hétnek. Tulajdonképpen jó ismerősök, barátok között kezdődött a munka, hiszen az elmúlt év kilenc hallgatójából nyolc újra itt volt. (A kilencedik is csak azért hiányzott, mert a kutyáját nem engedték be a kollégiumba…?!)

Híre ment a képzésnek. Olyan híre, hogy míg a többiek padban ülnek és jegyzetelnek, addig a drámások játszanak…

Így igaz. Az elmúlt képzés tapasztalatai alapján olyan anyagot igyekeztünk összeállítani, ami azonnal hasznosítható a gyakorlatban. Délelőtt a tanítási drámával ismerkedtek a hallgatók Kovács Éva vezetésével, valamint Kányádi Mesék meséjét dolgozták fel drámás eszközökkel, délután pedig szerkesztett játékot készítettünk Nemes Nagy Ágnes verseiből, közben ismerkedtünk a gyermekszínjátszó rendező alapfeladataival. A két előadás el is készült az utolsó képzési nap délutánjára…

Újra megtapasztaltuk, hogy a közös alkotómunka milyen hihetetlenül gyorsan és erősen kovácsolja közösséggé a csoportokat.

Ukrajnában hihetetlenül nehéz a magyar pedagógusok élete, sorsa. Szakmai felüdülésre, kikapcsolódásra, új pedagógiai munícióra vágytak. A záró est felszabadult öröme azt hiszem, jelezte; azt az élményt kapták, amire vártak.

Kovács Éva – Kis Tibor