15.00 – REGISZTRÁCIÓ

(előre utalók: belépők átvétele az aulában elhelyezett regisztrációs pultnál, helyszínen fizetők: jegyek kaphatók az információs pultnál, csak ezután fáradjanak a regisztrációs pulthoz)

16.00-17.30

Az interaktív mesepedagógia foglalkozás keretében, 2×45 percben,  a népmesék „aranyfonalára felfűzött”  mondókák, találósok, nyelvtörők, népi játékok, népdalok, és találós kérdések segítségével járjuk körbe a test és az idő témakörét

 

16.00-17.30

A 3. osztályos kísérleti olvasókönyv Berg Judit Rumini című meseregényét ajánlja kötelező olvasmányként. A regényt a javasolt olvasónaplós feldolgozás helyett a dráma eszközeinek segítségével fejezetenként dolgozzuk fel. A foglalkozáson az első két fejezet előkészítését próbálhatják ki a játékra vállalkozó felnőttek.

 

17.45-18.45

Kányádi Sándor Apokrif ének című versét szólaltatjuk meg. Játékunkban megidézzük a régmúltat, mesélünk gyengéről, bátorról, vezérről, áldozatról, tehetségről, erőszakról, az egyén és a közösség számára fontos értékekről. Rendezte Ledő Attila

Drámaóra 6-7. évfolyamosoknak Kányádi Sándor verséből kiindulva aktuális társadalmi, közéleti problémákról.

 

17.45-18.45

Azért ezt a mesét választottam, mert 3. osztályban tananyag olvasás órán. Karinthy azt mondta: "Az iskolában nem értünk rá tanulni, mert folyton tanítottak." A foglalkozásomra olyan tanítókat várok, akik hagyják a gyerekeket tanulni.

 

19.00

Zeneszerző: Teszárek Csaba

Felvételről zenélnek: Spiegl Anna,  Teszárek Csaba

Bábok: Kiscsák Éva, Tatai Veronika, Tatai Zsolt

Kemény Henrik szövegét felhasználva, átdogozta és játssza: Tatai Zsolt

„Mi vár rátok? Kincs helyett kilincs, malom helyett majom, öreg remete helyett a fekete feneke. Vitéz László vándorútja során barátokat keres, de helyettük találkozik remetével, csendőrrel, az ördögökkel…  Vajon barátra talál-e mire az út végére ér? Kemény Henrik 3 történetét szőttem össze, egy előadás keretein belül: az Elásott kincs, az Itt nem szabad énekelni és a Csodaláda című etűdöket. Játék, humor, játék és játék. Számomra ez Vitéz László.  Az előadást Kemény Henriknek ajánlom.” (T. Zs.)

Ajánlott életkor: 3+ óvodásoknak, iskolásoknak

Az előadás időtartama: 45’

Külön köszönet: Gimesi Dórának, Hoffer Károlynak és Simonfi Amáliának.

Az előadás, a Korngut-Kemény Alapítvány engedélyével jött létre.

 

9.00 – REGISZTRÁCIÓ

(előre utalók: belépők átvétele az aulában elhelyezett regisztrációs pultnál, helyszínen fizetők: jegyek kaphatók az információs pultnál, csak ezután fáradjanak a regisztrációs pulthoz)

9.00-10.00

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Mesemúzeum, hét magyar népmese ihlette interaktív kiállítása, a milánói Museo dei Bambini gyerekmúzeum felhívására készült, igazodva az idei EXPO "Tápláld a világot!" hívószavaihoz. A résztvevőkkel egy asztal alatti kalandra indulunk felfedezve a magyar népmesék világát.

 

9.30-10.30

A népmese eredendően szóban előadott költészeti műfaj, ma azonban többnyire könyvbeli, írott szövegként találkozunk vele. Mi a különbség a mese esztétikája szempontjából a kétféle közeg-megjelenési forma között? Tanítható-e és újraéleszthető-e a rögtönzött, szóbeli mesélés? Talál-e magának helyet napjaink közösségi kultúrájában a mesemondás-mesehallgatás, amikor a hosszú, sötét téli estéken nem kukoricafosztással, fonással töltjük az időt?

 

10.45-12.15

Sándor Ildikó és Körömi Gábor 1998 óta tart közösen játszóházi foglalkozásokat. A bemutató foglalkozás után szívesen beszélgetünk az elmúlt tizenhárom év tapasztalatairól és tanulságairól az érdeklődőkkel. Egy olyan komplex játszóházról beszélhetünk, ahol a résztvevő gyerekek és pedagógusok együtt dolgoznak fel egy magyar népmesét. Általában ismerik a gyerekek a játszott meséket, legfeljebb másik változatát tudják. A foglalkozásban nem is a történet az elsődleges, hanem a mesélés szituációja, és az a drámapedagógiai szemlélet, ahogy a mese szövete felé közelítünk. A Meseházban a közös mesehallgatás eseményéből kiindulva, s erre építve igyekszünk az egész csoportot közös játékba vonni. Ez nem jelenti a történet egy az egyben való eljátszását, sokkal inkább egy előkészített, közös dramatizálást.

 

10.45-12.15

Jászberény Város Óvodai Intézményén belül, a Központi óvodába tette át helyét a drámajáték Jó gyakorlat. Munkaközösségünk egyik jellemzője a dramatikus tevékenységformák megjelenése. Alapvető feltételezésünk az, hogy megfelelő adaptációval, a szokásosnál több drámamód alkalmazható a 3-7 éves gyermekek körében. Ilyen próbálkozás a szakértői játék óvodai alkalmazása, melynek fejlődését jól példázzák, időben is sorba rendezett beszámolóink.

 

12.30-13.30

Foglalkozás elsősöknek a betűk megtanulásának befejezése után annak illusztrálására, hogy az írás egy hasznos dolog. Mellesleg megmentik Ruminit és nem mellesleg megtanulják a békés egymás mellett élés szabályait.

 

12.30-13.30

Az iskolába lépő gyerek gyakran szembesül az olvasástanulás nehézségével. A tanítóknak óriási a felelőssége, hogy milyen élményekkel segítik ezt a folyamatot.

A drámapedagógiai módszerekkel történő olvasástanítást 5 évvel ezelőtt dolgoztam ki. Motivációm, hogy a gyerekek figyelmének felkeltése és ébren tartása a modern kor technikai eszközei mellett egyre nehezebb munka. Minél több ingert használunk az új ismeret elsajátítása közben, annál látványosabb eredményeket lehet elérni.

Módszeremben minden betűtanulás egy dramatikus hívómesével kezdődik. Az előadásban részletesen ismertetem a programomat, és egy videó felvétel segítségével megtekinthetik egy betűtanítás folyamatát.

 

13.45-15.15

Mit tanítanak a mesék a nemi szerepekről? Mi lenne, ha a szépséges lovag várná hősies királynőjét? Ha a hercegnő nem akarna feleségül menni a számára rendezett lovagi torna győzteséhez? Ha a csodaherceg egy nap arra ébredne, hogy varázslatosan nővé vált?

A Fórum Társulat haladó felnőtt színjátszóján ezt a témát jártuk körül a tavalyi évben, létrehozva NEM című előadásukat. Ebből a folyamatból szemezgettünk ki 45 percnyi játékot és gyakorlatot. Hiszen mesei keretben felnőttként is könnyebb őszintének lenni.

 

13.45-15.15

A foglalkozás során olyan improvizációs gyakorlatokkal találkozhatnak a résztvevők, amelyek segítségével a legunalmasabb emberből is a legjobb történetmesélő válik. Olyan technikák kipróbálására lesz lehetőség, amelyek alapvető nagy- és kiscsoportos, illetve egyéni szinten is fejlesztik a dramaturgiai készséget. Nem mellesleg közösen fogjuk bebizonyítani, hogy rögtönözni márpedig mindenki tud.

 

15.30-17.30

Drámás eszközök a szervezetfejlesztés, a programtervezés, a társadalmi aktivitás fejlesztése, a megújulás, a hálózatépítés, a forrásteremtés, az innovativitás szolgálatában.

 

17.40-18.40

(Amennyiben nem szavazóképes a közgyűlés, úgy 17.30-ra hívjuk össze a megismételt közgyűlést.) Helyszín: Budapest, Marczibányi Téri Művelődési Központ (II. kerület, Marczibányi tér 5/A) Szeretettel várjuk egyesületünk tagjait!

 

19.00-20.30

Takács Gábor a Káva Kulturális Műhely szakmai vezetője

Kun Attila a Közép-Európa Táncszínház művészeti vezetője, az előadás koreográfusa

Varga Nikoletta NTSZ művészeti munkatárs programvezető

Németh Katalin NTSZ művészeti menedzser

2014 januárjában, a táncművészetet és pedagógiát ötvöző, előrelépés történt a Nemzeti Táncszínház életében, amikor közös együttműködésben a Káva Kulturális Műhely és a Közép-Európa Táncszínház alkotóival megszületett a legelső tánc/színházi nevelési előadás. A Horda2 produkció formabontó előadás, ahol a színházi nevelés hagyományos szóközpontúsága a táncszínházi formanyelvvel találkozik. A produkció úttörő jelentőségű a magyar táncéletben. Erről a sokrétű előadásról az elmúlt fél évben egy film készült, amely egyszerre mutatja meg egy érdeklődő pedagógusnak, színház és táncpedagógus hallgatónak, a foglalkozás módszereit, irányait, és ugyanakkor dokumentálja is az egyedülálló- elsősége alapján mindenképpen tánctörténeti jelentőségű – táncszínházi eseményt. A Horda2 előadásában dolgozó szakemberek az alkotási folyamat során, különböző táncművészeti, koreográfiai, színházi nevelési, és pedagógiai módszertanok elemeinek beemelésével építették fel az előadást, egy fél évig tartó kísérleti időszakban forrott ki az a változat, amelyet ma is játszunk, és amely ebben a formájában egységes és szakmailag tiszta képet mutat a tánc/színházi nevelésről.

A filmet készítette: Sívó Júlia és Surányi Z. András

A film elkészítését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

 

A rendezvényen a Tintakő Könyvesbolt által forgalmazott drámajáték-gyűjtemények, színdarabok, drámapedagógia oktatási segédanyagok és a művészeti nevelést előtérbe helyező kiadványok mellett a kortárs gyermekirodalom legjobb, válogatott kötetei, erdélyi magyar kiadók pedagógiai, kortárs felnőtt- és gyermekirodalmi kiadványai, valamint a Drámapedagógiai Magazin számai is megvásárolhatók.