FIGYELEM, A HELYSZÍN ÉS A KEZDÉSI IDŐPONT VÁLTOZOTT!!!
(TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001)
Időpont: 2015. szeptember 12. szombat
Helyszín: Aranytíz Kultúrház (Budapest V. kerület, Arany János u. 10.)
Regisztráció 9.30-tól
10.00 Megnyitó – Bogdány Zoltán ügyvezető igazgató, Mondolat Iroda Kft.
10.10 Köszöntő – Dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója
10.20 A kutatás szerkezetének és eredményeinek ismertetése – Eck Júlia egyetemi docens, Pannon Egyetem, a kutatás szakmai vezetője
10.30 A drámatanítás képzési rendszerének feltérképezése, különös tekintettel a hiányterületekre (1. részfeladat)
Intézményi dokumentumok elemzése – Tóth Zsuzsanna
A felsőoktatási interjúk tapasztalatai – Körömi Gábor
10.50 A drámaoktatás jelenlegi helyzetének feltárása (2. részfeladat)
A KIR adatainak elemzése – Szabó Zsófia
Az iskolai óralátogatások tapasztalatai – Keresztúri József
Gondolatok az összefoglaló tanulmányok és a szakirodalmi elemzés kapcsán – Trencsényi László
11.20 Kérdések, válaszok
Folytatás a CÍMRE vagy a TOVÁBB feliratra kattintva.
szünet
11.45 Fejlesztési szakasz (3. részfeladat), valamint Adatbázis-fejlesztés a színházi nevelési programokhoz kapcsolódóan (5. részfeladat)
Pedagógus-továbbképzés akkreditációra történő előkészítése, a pilot-képzés tapasztalatai és az adatbázis ismertetése – Kaposi László
12.00 Jó gyakorlatok gyűjtése, tartalmi leírása (4. részfeladat)
Az NKP adatbázis és a módszertani ajánlások elkészítése – Golden Dániel
12.10 Kérdések, válaszok
ebédszünet – közben a jó gyakorlatokról készült filmekből válogatás vetítése
13.30 Műhelymunkák a jó gyakorlatokból párhuzamos szekciókban
A 45 perces saját élményű bemutató foglalkozásokat 20 perces megbeszélés követi.
|
|
1. terem
|
2. terem
|
|
13.30–14.35
|
Kuszmann Nóra
|
Tóth Zsuzsanna
|
|
14.45–15.50
|
Illyésné Pentz Katalin
|
Pap Gábor
|
|
16.00–17.05
|
Achs Károly
|
Uray Péter
|
A rendezvény ingyenes, de regisztrációköteles!
A programokra a jelentkezések sorrendjében tudjuk fogadni a résztvevőket.
Regisztrálni az alábbi linken elérhető online jelentkezési lap kitöltésével lehet SZEPTEMBER 9-ig:
A bemutató foglalkozások rövid leírásai
1. RUMINI projekt – Hurrá, megtanultunk írni, olvasni…! (általános iskola 1–2. osztály)
Kuszmann Nóra (Mindszenty József Római Katolikus Óvoda és Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola)
A foglalkozást a könyv rendszeres felolvasása előzte meg a napközi ideje alatt. Varrattunk egy Rumini-bábot, mely jutalomként minden nap más gyerekhez látogatott. Később egy Balikó-báb is elkészült ugyan ilyen célból. Költöttünk és megzenésítettünk egy Rumini- indulót, mely egy írásóra másolását adta, énekórán pedig megtanultuk. A projekt az összes aznapi órát átfogta, s minden anyag, az égtájak kivételével ismétlés volt. Minden, a foglalkozásban szereplő feladat kihagyható, átalakítható, cserélhető, vagy az adott osztály tudásszintjéhez igazítandó. A nevelési rész pedig, úgy gondolom, minden első osztályban aktuális.
2. Együtt – erkölcstan óra (általános iskola 3–4. osztály)
Illyésné Pentz Katalin (Kék Általános Iskola, Csepel)
A drámajáték eszközeivel hozzuk felszínre, milyen külső és belső szabályozók segítenek abban, hogy biztonságos, sőt örömteli legyen csoportban, közösségben lenni más emberekkel.
Kérdések: Mi szükséges ahhoz, hogy több ember egy helyen egyszerre, sőt harmóniában tudjon létezni? Milyen veszélyei lehetnek az együttműködés hiányának? Miért van szükségünk szabályokra? Mit tehetünk, ha nem ismerjük a szabályokat? Mi kell ahhoz, hogy megváltoztathassuk a szabályokat? Mit tehetek azért, hogy a jövőben jobban érezhessem magamat az osztályomban?
3. A Visszatérés c. film feldolgozása drámás eszközökkel (gimnázium 9–10. osztály)
Achs Károly (Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Mezőtúr)
A művészi élmény befogadását hatékonyabbá tudjuk tenni azzal, ha nagyon alapos előkészítő munkát végzünk. Kilencedikes osztályokkal Zvjagincev 2003-as Visszatérés című filmjével foglalkozunk. A film izgalmas kérdéseket vet fel: ki az apám, milyen titkai vannak szüleimnek, kell-e férfi minta a felnövő fiúgyereknek, miben más az anyai és az apai szerep, hogyan viseljük a nehéz helyzeteket.
Három dupla drámaórán dolgozunk. Az elsőn a fenti kérdéseket állítjuk drámafeladatok középpontjába. Mozaikszerűen foglalkozunk a témával: az egyes feladatok különállóak, nem épülnek egymásra, értelmüket valójában egy hét múlva, a film nézése közben nyerik el. Ez a munkamódszer azoknak a tanároknak is jó, akik nem érzik otthon magukat a felépített tanítási drámában: a foglalkozássorozat végére így is összeáll a kép. A második héten nézzük meg a filmet, a harmadik héten pedig reflektív munkákat végzünk.
4. Versjátékok (általános iskola 7. osztálytól a felnőttekig)
Tóth Zsuzsanna
A saját tanítási gyakorlatomban – a felsőoktatásban és pedagógusok továbbképzésein – általában 10 óra alatt jutok el oda, hogy a vers mélyéig elérjünk. A sorozatban kísérletet teszünk arra, hogy a különféle ritmus, szituációs és kreatív játékok segítségével felismerjük a lírai szöveg felépítésének logikáját, elkülönítjük a képeket, hangulatokat rendelünk hozzá – és mindenekelőtt megértjük, hogy a vers szövege magában hordozza előadásának mikéntjét. Az órák, szándékaim szerint, a vers mondásának előkészítését szolgálják, de éppen játékosságuknál fogva alkalmasak az anyanyelvi nevelésre is.
5. Gesztus és hang dialógusa – háromfázisú gyakorlatsorozat (alapfokú művészeti iskola 5–6. évfolyam)
Pap Gábor (Vörösmarty Mihály Gimnázium, Budapest)
A gyakorlatsor célja hang és gesztus közvetlen kommunikációjának vizsgálata, majd a tapasztalatok, élmények feldolgozása és értelmezése. A legegyszerűbb szabályjáték formától elindulva, a kommunikációs fázison át halad a szituációs gyakorlatokig, amit én befejezett színházi kommunikációként értelmezek. Fontos megjegyezni, hogy ebben a metodikában a színházi kommunikáció nem feltételez külső közönséget: a résztvevők a gyakorlat végzését követően „nézőkké” változva kutatják, elemzik és értelmezik az adott jelek interakcióját, különféle jelentésekké alakulását. A kezdeti fázis után akár több óra is szólhat e speciális és nonverbális kommunikáció feltérképezéséről, illetve a szituációs gyakorlatokban való elmélyülésről. Ez utóbbi dramaturgiai értelemben is fontos stúdium lehet, amelyben a diákok megérthetik színházi stilizáció és szimbólumképzés folyamatát.
6. Mozgásszínházi gyakorlatok (alapfokú művészeti iskola 9–10. évfolyam)
Uray Péter (Kaposvári Egyetem, Kaposvár)
A színész fizikalitásának lehetőségeit kutató, a mozgás- és fizikai színház technikáira, speciális kontakt-technikai gyakorlatokra, ritmikai- és akusztikus elemekre épülő tréning az általam a színészképzésben is alkalmazott tematikát bontja ki. Kurzusaimon fokozatosan tárjuk fel az egyes mozgástechnikai területek elemeit lehetővé téve az egyes folyamatok és érzetek megértését és elsajátítását az elmélyült színházi működés megvalósításának érdekében. A mozgástervezési feladatkör segítséget jelenthet a mozgásmotívumok memorizálásában és folyamattá szervezésében, illetve a belső állapot és viszonyrendszer mozgáskompozícióban való megjelenítésére.
